A Microsoft a közelmúltban jelentős áremeléseket hajtott végre Xbox konzoljain, amelyet a fejlesztési költségek növekedésével és a piaci körülmények változásaival indokolt. Az áremelések mértéke országonként eltérő, az Egyesült Királyságban például az Xbox Series S ára 50 fonttal nőtt, így elérte a 299,99 fontot. Az Egyesült Államokban még drasztikusabb áremelkedések tapasztalhatók, hiszen a Series X ára 100 és 130 dollár között emelkedett, modelltől függően. A helyzetet bonyolítja, hogy az amerikai vámok, amelyek várhatóan tovább növelik a fogyasztói árakat, globális gazdasági bizonytalanságot okoznak. Bár a Microsoft nem állította, hogy a vámok közvetlenül hozzájárultak volna az áremelésekhez, a helyzet sokakat aggaszt.
A Xbox árának növekedése nemcsak az Egyesült Államokra és az Egyesült Királyságra korlátozódik, hanem világszerte más országokban is tapasztalható. Európában a Series S ára 80 euróval emelkedett, míg Ausztráliában 50 dollárral drágult. Ez a változás jelentős ellentétben áll az iparági trendekkel, hiszen a konzolok általában az elindulásuk utáni években olcsóbbá válnak. A Microsoft a blogján kifejtette, hogy tisztában vannak azzal, hogy ezek a változások kihívások elé állítják a vásárlókat, és a döntést alapos mérlegelés után hozták meg, figyelembe véve a piaci viszonyokat és a fejlesztési költségek emelkedését.
Kedhrin Gonzalez, a Rip & Tear stúdió alapítója, a BBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy az áremelkedés „elkerülhetetlen” volt, és hogy ez a jelenlegi vámzavarok következménye. Szerinte a játékosok fognak a legnagyobb mértékben szenvedni, és nem sok remény van arra, hogy az árak csökkenni fognak. Gonzalez úgy véli, hogy ez jelentősen befolyásolhatja a Microsoft már így is visszafogott Xbox eladásait, és potenciálisan szélesebb iparági következményeket is kiválthat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy valószínű, hogy ez nem az utolsó árnövekedés, amivel a játékosoknak szembe kell nézniük.
Christopher Dring, a Game Business hírlevél írója szintén úgy véli, hogy a vámok „biztosan” részei az áremelési döntésnek. Szerinte az, hogy a kiegészítők és alkatrészek Kínában készülnek, egyértelmű kapcsolatot teremt az áremelkedés és a vámok között. Emellett azonban más tényezők is szerepet játszanak, mint például az infláció, a valutaárfolyamok változása és az általános üzleti költségek növekedése. Dring hangsúlyozta, hogy mindez komoly hatással van az iparágra, amely korlátozott növekedést mutat. A konzoljáték szegmense az elmúlt 20 évben alig bővült felhasználószámban, míg a gyártási és játékkészítési költségek folyamatosan exponenciálisan emelkednek. Még egy kis mértékű vámemelkedés is komoly hatással lehet az eszközök profitabilitására.
Történelmileg a konzolok megjelenését követő években az árak csökkentek, de ez a generáció éppen az ellenkező irányt vette. Például a Sony 2020-ban, a PlayStation 5 digitális kiadásának bevezetésekor 360 fontért kínálta a terméket az Egyesült Királyságban, ám azóta az ára 429,99 fontra emelkedett. A közeljövő Xbox játékaival kapcsolatban is kérdések merültek fel, mivel a cég bejelentette, hogy 2025-re „néhány új, első kézből készült játékuk” várhatóan 79,99 dollárba fog kerülni. Ez a költség megegyezik a Nintendo közelgő Mario Kart World játékának bejelentett kiskereskedelmi árával, ami aggodalmat keltett a játékosok körében, akik „elérhetetlennek” nevezték.
A Microsoft azonban tisztázta, hogy nem tervezik a meglévő játékok árának emelését, csak bizonyos új címek esetében, amelyeket a saját fejlesztőik készítenek. Az árak helyi eltérései is előfordulhatnak, így a vállalat nem kívánta megerősíteni, hogy vajon az Egyesült Királyságban is terveznek-e árnövelést a jövőbeli játékok esetén. Az iparági szakértők és a játékosok egyaránt figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, remélve, hogy a jövőben kedvezőbb árakat láthatnak.
