Az emberiség újra felfedezi a Holdat, és a Marsra való utazás is a láthatáron van, ami nem csupán a technológia újragondolását jelenti, hanem a keréktípusok teljes átalakítását is. Az új generációs űrhajósok számára, akik az Artemis program keretében készülnek a Holdra való visszatérésre, különösen fontos, hogy a megfelelő abroncsokat fejlesszék ki. Florent Menegaux, a Michelin francia gumiabroncs gyártó cég vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy egy dolog biztos: a defekt nem megengedhető. Az unmanned Curiosity rover tapasztalatai világosan mutatják, hogy a Mars körülményei rendkívül megterhelőek. A rover 2012-es leszállása után egy évvel máris láthatóan sérültek a merev alumínium kerekek, amelyek sok defektet és szakítást szenvedtek el.
A Holdra való visszatérés célja, hogy az Artemis misszió keretében embereket küldjenek vissza, várhatóan 2027-re. Az Artemis V küldetés, amely 2030-ra van ütemezve, már tervezi, hogy egy holdjáróval kutatja a Hold déli pólusát. Az Artemis űrhajósok célja, hogy sokkal nagyobb távolságokat tegyenek meg, mint az Apollo űrhajósai, akik hat leszállás során 1969 és 1972 között soha nem mentek 40 kilométernél messzebb a Hold felszínén. Sylvain Barthet, a Michelin holdi légmentes kerék programjának vezetője elmondta, hogy a cél 10 000 kilométert teljesíteni 10 év alatt, ami nem csupán rövid, egyhetes időszakokra vonatkozik, hanem évtizedes használatra.
A Holdra és Marsra irányuló technológia fejlesztésének egyik legnagyobb kihívása a szélsőséges hőmérsékletek kezelése. A holdi pólusokon a hőmérséklet akár -230 Celsius fokra is lecsökkenhet, ami közel van a nulla Kelvinhez, ahol az atomok mozgása leáll. Dr. Santo Padula, aki a NASA-nál dolgozik, hangsúlyozza, hogy a gumiknak képesnek kell lenniük deformálódni, amikor kövek felett haladnak, majd visszatérni az eredeti formájukhoz. Ha egy kerék állandóan deformálódik, akkor nem fog hatékonyan forogni, ami energiaveszteséget okoz.
Az új kerekeknek sokkal nagyobb terheket is el kell bírniuk, mint az Apollo űrhajósainak könnyű roverei. A jövőbeli űrmissziók során „nagyobb tudományos platformokra és mobil élőhelyekre” kell építeni, amelyek egyre nagyobbak lesznek. A Mars gravitációja kétszer akkora, mint a Holdé, így itt még nagyobb problémákkal kell szembenézni. Az Apollo holdjárói cinkbevonatú zongoraszálakból készült gumiabroncsokat használtak, amelyek hatótávolsága körülbelül 34 kilométer volt. Mivel a szélsőséges hőmérsékletek és a kozmikus sugárzás megrongálja a gumit, a fémötvözetek és a nagy teljesítményű műanyagok a legfőbb jelöltek az űr gumiabroncsok számára.
A nitinol, a nikkel és titán ötvözete, ígéretes anyagnak számít, mivel rugalmas tulajdonságai révén képes visszatérni az eredeti formájába. Dr. Padula szerint ez az anyag „forradalmi” lehet, mivel energiaelnyelő és -felszabadító képességekkel is rendelkezik. A Michelin és a Bridgestone, két jelentős gumiabroncs gyártó, különböző konzorciumokban dolgozik, amelyek az űrmissziókhoz szükséges technológiát fejlesztik. Mindkét cég bemutatja javaslatait a NASA-nak a John Glenn Központban, ahol a NASA várhatóan döntést hoz az éven belül.
Miközben a Michelin a Clermont közelében található vulkánokon teszteli gumiabroncsait, a Bridgestone egy japán homokdűnék területén dolgozik. Ezen kívül a NASA keretében egy kaliforniai vállalat is dolgozik a Mars szuperelasztikus gumiabroncsainak kereskedelmi forgalmazásán, amelyek között kerékpárokhoz készült, nikkel-titán alapú abroncsok is szerepelnek. Bár az áruk magasabb a megszokott gumiabroncsokénál, rendkívül tartósak lehetnek.
Mindezek mellett az űrtechnológia fejlődése a földi alkalmazásokban is hasznos lehet. Az új gumiabroncsok nemcsak az űrkutatásban játszanak szerepet, hanem a mindennapi életben is, például motorokhoz és kerékpárokhoz készülő tartósabb gumik formájában. Az emberi tudás és technológia határainak kitolása révén a jövőben új lehetőségek nyílhatnak meg, amelyek nemcsak az űrben, hanem a Földön is hasznosíthatók.
