Donald Trump múlt héten bejelentette az Egyesült Államok kereskedelmi vámtarifáit, amelyekkel a világ különböző országai szembesülnek, és ezzel sok dél-amerikai ország fellélegzett. A kontinens 12 állama közül 10 a legkisebb, 10%-os tarifát kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámtarifát kapott, ám ezeket később szintén 10%-ra csökkentették. Trump döntése, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb tarifákat szinte minden ország esetében, a dél-amerikai államok számára kedvező fordulatot jelentett. Kivételt képeznek Kína, amelyet 145%-os vámtarifa sújt, valamint Kanada és Mexikó, amelyek továbbra is 25%-os vámtarifával szembesülnek egyes exportjaik esetében az Egyesült Államokba.
A szakértők, akik ezt a helyzetet a dél-amerikai országok győzelmeként értékelik, arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok által Kínára kivetett magasabb vámtarifák, valamint Kanada és Mexikó esetében is, vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az Egyesült Államok és a globális vásárlók számára. Bár ez a vélemény logikusnak tűnik, a globális kereskedelmi instabilitás szélesebb körű összefüggéseit figyelmen kívül hagyja, amelyeknek Dél-Amerika is ki van téve. Az alábbiakban bemutatom ezt a vitát, kezdve a régió potenciális előnyeivel.
Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban. Legnagyobb gazdaságai, Brazília és Argentína, jelentős szójabab- és kőolaj-exportőrök, míg Brazília vasércből is jelentős mennyiséget állít elő, amely az acélgyártás alapanyaga. Az Egyesült Államok Kínára kivetett hatalmas vámtarifái és Kína viszonos válasza, amely 125%-ot jelent az amerikai import számára, lehetőséget teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília megnövelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államok korábbi szállítmányait. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, ezt követi az Egyesült Államok. Van precedens is: amikor Trump az első mandátuma alatt vámtarifákat vetett ki Kínára, Kína bizonyos nyersanyag-beszerzéseit az Egyesült Államoktól Brazíliába irányította, ami növelte a brazil szójabab-exportot.
Frederico D’Avila, egy farmer és korábbi politikai figura, aki Jair Bolsonaro volt brazil elnökkel szimpatizál, elmondta, hogy Trump első mandátuma „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”, mivel „Trump vámtarifái kedveztek nekünk”. Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, az Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora ellenvéleményt fogalmazott meg. Szerinte a nyersanyagok „kétoldalú akadályainak” emelése alapvetően csak azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, nem pedig a pénzügyi nyereséget az eladók számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg. Hallak javasolja, hogy a dél-amerikai országok ne várjanak különösebb pénzügyi hasznot Trump intézkedései következtében, csupán más vásárlókat kaphatnak.
A dél-amerikai ipar más ágazatai is reménykednek abban, hogy Trump lépései révén növelhetik globális értékesítéseiket, ahogy más országok csökkentik az Egyesült Államokból történő beszerzéseiket. Például a brazil marhahúsipar számára új lehetőségek nyílhatnak. Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke nemrég Japánban járt, abban a reményben, hogy megnyithatja a japán piacot a brazil marhahús számára. Japán jelenleg a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be, de miután Trump kezdetben 24%-os vámtarifát helyezett kilátásba, Tokió a dél-amerikai húsok felé is elmozdulhat.
Dél-Amerika más iparágai, mint például a kávé és a lábbeli, szintén versenyelőnyhöz juthatnak ázsiai riválisaikkal szemben az Egyesült Államok piacon. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, míg Vietnam, Indonézia és Kolumbia követi. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámtarifát vetett ki. Bár ezeket a magasabb tarifákat most felfüggesztették, ha júliusban újból bevezetésre kerülnek, akkor az árak jelentősen megemelkednek az Egyesült Államokban, ami kedvező helyzetbe hozhatja a brazil és kolumbiai kávét.
A brazil cipők gyártói is növelhetik exportjukat az Egyesült Államokba, mivel Trump magas vámtarifái a kínai exportokra vonatkoznak. Jelenleg Kína a világ legnagyobb lábbeli gyártója, míg Brazília az ötödik. Az iparág többi három nagy szereplője India, Vietnam és Indonézia. Az Egyesült Államok kezdetben Indiának 26%-os vámtarifát állapított meg. Uruguay új elnöke, Yamandú Orsi is kifejtette, hogy Trump vámtarifái elősegítik a kereskedelmi megállapodást az EU és a Mercosur, Dél-Amerika országait tömörítő blokk között. Elmondta, hogy „Európának most már kevés lehetősége van arra, hogy némiképp csökkentse az igényeit” a tárgyalások során, mivel új kereskedelmi partnereket keres.
A jövőbeli lehetőségeket illetően a helyzet bonyolultabb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A 10%-os tarifa még mindig 10%. Még azok az országok is, amelyek alacsonyabb vámtarifát kaptak, csökkentett kereslettel nézhetnek szembe az Egyesült Államokban, ha az árak emelkednek. Ez különösen nagyobb kockázatot jelent a helyi termelést versenytársakkal szemben, mint például az olaj, a szója, a réz, a vasérc, az arany és a lítium esetében. Az Egyesült Államok emellett 25%-os vámtarifát vetett ki az alumíniumra és az acélra minden országból. Brazília mindkét fém gyártója, és nagy kőzetbányászati készletekkel rendelkezik, mint például a bauxit és a vasérc. Argentína pedig Dél-Amerika egyik legnagyobb alumíniumgyártójával büszkélkedhet, az Aluar nevű tőzsdén jegyzett céggel, és egy kisebb acéliparral. Az argentin termelők figyelmeztetnek arra, hogy elveszíthetik az Egyesült Államokhoz való hozzáférést, és szembesülhetnek a kínai importok növekedésével, ami fokozott versenyt jelent a hazai termelők számára.
Trump vámtarifa-háborúi globális nyersanyagár-volatilitást is okoztak, az olaj- és rézárak csökkenésével. A réz április elején 17 hónapos mélypontra zuhant. Ez a volatilitás súlyosan érintheti Chile és Peru gazdaságait, ahol a réz a legfontosabb exportcikk. Eduardo
