Az angol kormány figyelmeztetése szerint, ha nem építenek új tározókat, akkor a következő évtizedben ivóvízhiány léphet fel az országban. A figyelmeztetés a kormány azon bejelentésével egy időben érkezett, amely szerint felgyorsítják két nagy tározó projekt tervezési folyamatát. A helyi ellenállás figyelembevételének elkerülése sokszor népszerűtlen lépés lehet, és a tározók megnyitása még így is több mint egy évtizedet vehet igénybe. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a háztartási vízfogyasztás csökkentésére is szükség lehet a vízkészletek biztosítása érdekében, mivel a hőmérséklet emelkedik, és a népesség folyamatosan növekszik.
A bejelentés értelmében a javasolt Fenn tározó Cambridgeshire-ben és a Lincolnshire-i tározó végső döntését Steve Reed környezetvédelmi miniszter fogja meghozni, nem pedig helyi szinten. Emma Hardy, a vízügyi miniszter elmondta, hogy ez a lépés „az adminisztratív akadályok csökkentését” jelenti, amely célja a tervezési folyamat felgyorsítása. A BBC Breakfast műsorában kifejtette: „Ez nagyon fontos, mert ha nem építjük meg a tározókat, akkor a 2030-as évek közepére kifogyunk az ivóvízből.”
A tervek szerint a Cambridgeshire-i és Lincolnshire-i tározók 2036-ban és 2040-ben készülnek el. Dr. Glenn Watts, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának víztudományi igazgatója hangsúlyozta, hogy ezek a tározók nagyobb ellenállást biztosítanak a jövőbeli szárazságokkal szemben egy olyan területen, ahol már most is magas a vízigény. A tározók segíthetnek megvédeni az országot a szárazság hatásaitól azáltal, hogy a csapadékos időszakokban összegyűjtik a felesleges csapadékot. A Met Office előrejelzései szerint a klímaváltozás miatt várhatóan forróbb, szárazabb nyarak következnek, ami növelheti a szárazság esélyeit a következő évtizedekben. Az idei rendkívül száraz tavasz különösen hangsúlyossá tette ezeket a felkészüléseket. Az Északnyugat-Anglia területét hivatalosan is szárazság sújtja, az Environment Agency pedig szoros figyelemmel kíséri a helyzetet más régiókban is.
A lakások, adatközpontok és más szektorok megnövekedett vízigénye tovább szoríthatja a készleteket, azonban Angliában 1992 óta nem épültek új nagy tározók, közvetlenül a vízszektor privatizálása után. Tavaly a kormány és a vízszolgáltatók bejelentették kilenc új tározó építésének tervét 2050-ig, amelyek összesen napi 670 millió liter extra vizet biztosíthatnak. Ezen kívül a Havant Thicket tározó projektje Hampshire-ben már folyamatban van, és várhatóan 2031-re készül el. A kormány emellett azt is tervezi, hogy törvényt fogad el, amely automatikusan „nemzeti jelentőségűvé” nyilvánítja a másik hét javasolt tározót, így a végső döntést a nemzeti kormány hozná meg.
David Porter, a Polgári Mérnökök Intézetének alelnöke kifejtette, hogy a tározóprojektek nagyon összetett infrastrukturális beruházások, amelyek előrehaladása lassú, ezért minden olyan intézkedés, amely segíti a folyamat felgyorsítását, pozitívum lehet. A vízipar is üdvözölte a bejelentést. David Henderson, a Water UK vezérigazgatója a BBC Newsnak nyilatkozva hangsúlyozta: „Abszolút kritikus fontosságú, hogy ezeket a tározókat most építsük meg. Ha nem tesszük meg most, és még tíz évet várunk, akkor az még drágább lesz, így nem halogathatjuk tovább a döntést.”
Azonban a tározók építése nem olcsó, még a felgyorsított tervezési folyamatok ellenére sem, ami végül a lakossági vízdíjakban is megjelenhet. Ráadásul a közeljövőben nem várható újabb jelentős tározók befejezése. Néhány szakértő hangsúlyozza, hogy a tározók nem jelentenek megoldást minden problémára, és figyelmeztetnek arra, hogy a vízhasználat kezelésének nagyobb prioritást kellene élveznie a felmelegedő klímában. Prof. Hannah Cloke a Readingi Egyetemről azt mondta: „Teljesen át kell alakítanunk a vízhasználatunkat, hogy csökkentsük a veszteségeket, és ott tároljuk a vizet, ahol esik.”
A helyi közösségek, különösen azok, akiknek az otthona és földjei a tározók építése miatt kiürülnek, valószínűleg nem fognak örülni a projekteknek. Dr. Kevin Grecksch, az Oxfordi Egyetem szakértője úgy véli, hogy a kormány döntése a „nemzeti jelentőségű infrastruktúra” útján való gyorsított előrehaladásra „nagyon rossz”, és „nagyon dühössé” teszi majd a közvéleményt. David Porter viszont hangsúlyozta, hogy a döntéseket a közérdek érdekében kell meghozni, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi lakosok véleményét sem.
