Donald Trump neve sok vitát kavar a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, ahol a kereskedők gyakran csak egy halvány mosollyal reagálnak a hírekre, amelyek az amerikai elnök 145%-os vámjaira vonatkoznak. A kínai kereskedők többsége nem fél Trump intézkedéseitől, sőt, sokan közülük inkább kihasználják a helyzetet, hogy gúnyos mémeket készítsenek az internetre, amelyeken AI-generált Donald Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk láthatók, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági nehézségekkel néz szembe, és Xi Jinping elnök is egyértelművé tette, hogy Peking nem hátrál meg. Az elnök a közelmúltban azt mondta, hogy „Kína mindig is a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében, soha nem bízott mások ajándékaiban és nem fél a tisztátalan elnyomástól.”
Xi magabiztossága részben abból fakadhat, hogy Kína az utóbbi tíz évben sokkal kevésbé függ az Egyesült Államoktól, mint korábban. Azonban Trump politikája és a vámemelések olyan nyomáspontra hatnak, amelyek már régóta léteznek Kína saját gazdaságában. A lakáspiaci válság, a növekvő munkahelyi bizonytalanság és az elöregedő népesség miatt a kínai emberek egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy megújítja Kínát, de ez most komoly kihívásokkal néz szembe – és nem csupán az amerikai vámok miatt. A kérdés az, hogy Trump vámjai csökkentik-e Xi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e a létező akadályokat lehetőségekké alakítani.
Kína elméletileg hatalmas belső piaccal rendelkezik, hiszen lakossága 1,4 milliárd fő. Azonban a helyzet bonyolult: a lakosság nem hajlandó költeni, amíg a gazdasági kilátások bizonytalanok. Ennek hátterében nem csupán a kereskedelmi háború áll, hanem a lakáspiac összeomlása is. Számos kínai család az összes megtakarítását a lakásvásárlásra költötte, majd szembesült azzal, hogy az ingatlanárak az utolsó öt évben drámaian csökkentek. A lakásfejlesztők folytatták az építkezéseket, miközben a piac összeomlott, és jelenleg a lakosság létszáma sem elegendő ahhoz, hogy betöltse az üresen álló apartmanokat. Az egykori statisztikai hivatal helyettes vezetője, He Keng, két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legoptimistább becslések szerint is 3 milliárd ember számára elegendő üres lakás áll rendelkezésre Kínában.
A kínai kormány öt évvel ezelőtt lépett fel a lakásfejlesztők hitelfelvételi lehetőségeinek korlátozásával, de ezzel csak a helyzet súlyosbodott. Az elemzők szerint az ingatlanárak 2,5%-os csökkenésére lehet számítani az idei évben, ami a Reuters februári felmérése alapján valószínű. A középosztálybeli kínai családok nemcsak a lakásárak miatt aggódnak, hanem a jövőbeli nyugdíjak miatt is. Az előrejelzések szerint a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50 és 60 év közötti, elhagyja a munkaerőpiacot. A 2019-es becslés szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kiürülhet.
A munkanélküliségi statisztikák is aggasztóak: 2023 augusztusi hivatalos adatok szerint a 16 és 24 év közötti fiatalok körében a munkanélküliség 20%-ra emelkedett. A kínai kormány azóta nem közölte a fiatalok munkanélküliségi adatait. A helyzet bonyolult, hiszen Kína nem képes egyik napról a másikra átkonvertálni az amerikai piacon szerzett tapasztalatait a belföldi kereslet növelésére. Prof. Nie Huihua a Renmin Egyetemen rámutatott, hogy a gazdaság lefelé tartó nyomása miatt valószínűtlen, hogy a belföldi fogyasztás rövid távon jelentősen növekedne.
A kormány azonban megpróbálja serkenteni a gazdaságot, több milliárd dolláros családtámogatási programokat indítottak, emelték a béreket és a szülői szabadságot is. Emellett 41 milliárd dolláros programot indítottak, amely kedvezményeket kínál a fogyasztói elektronikai termékekre és elektromos járművekre, hogy ösztönözzék a vásárlásokat. Prof. Zhang Jun a Fudan Egyetem közgazdaságtani karának dékánja azonban figyelmeztetett, hogy ezek az intézkedések nem fenntarthatóak, és hosszú távú mechanizmusokra van szükség a lakosság jövedelmének növelésére.
Xi számára sürgető a helyzet, hiszen a 13 évvel ezelőtt elmondott gazdasági ígéretek nem valósultak meg. A fiatal generáció elkeseredése komoly problémát jelenthet a Kommunista Párt számára, mivel a pénzügyi elégedetlenség miatti tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken megnőtt. Bár a kormány gyorsan elnyomja ezeket a megmozdulásokat, a társadalmi elégedetlenség továbbra is fennáll, és ez komoly kihívást jelenthet Xi hatalmára.
A helyzet összetett, és a jövőbeli irányvonalat is erősen befolyásolja a külföldi kereskedelem alakulása. Trump vámpolitikája új lehetőségeket teremthet a kínai diplomácia számára, ugyanakkor a múltbeli kereskedelmi korlátozások miatt Kína nehezen tudja majd megerősíteni a globális kereskedelmi pozícióját. Xi stratégiája a diverzifikációra épít, és a délkelet-ázsiai országok felé történő nyitás új piacokat keres Kína számára. Az elkövetkező évek fogják megmutatni, hogy Xi képes lesz-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és valóban új lehetőségeket találni a kínai gazdaság számára.
