Karácsony estéjén egy autonóm űrszonda repült el a Nap mellett, közelebb, mint bármelyik ember által készített tárgy valaha. A NASA Parker Solar Probe-ja küldetése során arra törekedett, hogy többet megtudjon a Napról, beleértve azt is, hogy az hogyan befolyásolja a Föld űridőjárását. Ez a pillanat mérföldkő volt az emberiség számára, azonban nem volt közvetlen emberi részvétel, hiszen az űrszonda önállóan hajtotta végre előre megprogramozott feladatait, miközben elhaladt a Nap mellett, teljesen megszakítva a kommunikációt a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben robotikus szondák indultak el a Naprendszer különböző pontjaiba, elérve olyan célokat, amelyek emberi látogatásra nem voltak alkalmasak.
A Parker Solar Probe tíznapos útja során olyan extrém hőmérsékleteknek volt kitéve, amelyek elérték az 1000 Celsius-fokot. Az ilyen autonóm űrhajók sikeressége, párosulva az új, fejlett mesterséges intelligencia (AI) fejlődésével, felveti a kérdést, hogy milyen szerepet játszhatnak az emberek a jövőbeli űrkutatásban. Egyes tudósok kétségbe vonják, hogy egyáltalán szükség lesz-e emberi asztronautákra. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza például úgy véli, hogy a robotok egyre gyorsabban fejlődnek, és az emberek küldésének indoklása folyamatosan gyengül. „Nem hiszem, hogy adófizetők pénzét kellene emberek űrutazására költeni” – mondja. Szerinte az emberek űrutazása inkább a gazdagok kalandja, amelyet magánfinanszírozásra kellene bízni.
Andrew Coates, a Londoni Egyetem fizikusa egyetértene ezzel. „A komoly űrkutatás érdekében sokkal inkább preferálom a robotikát” – mondja. Szerinte a robotok tovább tudnak menni és több feladatot elvégezni, mint az emberek, és olcsóbbak is. „Ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, a robotok egyre okosabbá válnak” – teszi hozzá.
De mi lesz a jövőbeli asztronautákkal? Vannak olyan feladatok, amelyeket az emberek el tudnak végezni az űrben, de amelyeket a robotok, bármennyire fejlettek is, soha nem tudnának. A robotikus űrszondák már minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, valamint számos aszteroidát és üstököst, míg az emberek csak két helyre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, az első pedig 1961-ben, amikor Jurij Gagarin, a volt Szovjetunió űrhajósa lett az első kozmikus felfedező. A legtöbb ember a Föld körüli pályán (körözve a Föld körül) vagy szuborbitális repüléseken vett részt, amelyek csak néhány perces vertikális ugrásokat jelentettek.
Dr. Kelly Weinersmith, a texasi Rice Egyetem biológusa, aki a „A város a Marson” című könyv társszerzője, azt mondja: „A presztízs mindig is indok lesz arra, hogy embereket küldjünk az űrbe.” Szerinte ez a politikai rendszerek hatékonyságának és az emberek intelligenciájának bemutatására is alkalmas. Az emberek nemcsak az űr felfedezésének belső vágyával bírnak, hanem kutatásokat is végeznek, például a Nemzetközi Űrállomáson, amelyek elősegítik a tudomány fejlődését. A robotok is hozzájárulhatnak ehhez a tudományos kutatáshoz, mivel képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnának működni, és ott különböző műszereket használva tanulmányozhatják a légköröket és felszíneket.
A jövőbeli űrkutatásban a robotok mellett az emberek is fontos szerepet játszhatnak, hiszen az emberek sokkal sokoldalúbbak, és gyorsabban végzik el a feladatokat, mint a robotok. Ugyanakkor Dr. Weinersmith hangsúlyozza, hogy az emberek életben tartása az űrben rendkívül nehéz és költséges. A robotok, mint például a NASA Curiosity roverje, már most is önállóan végeznek tudományos feladatokat, döntéseket hozva emberi beavatkozás nélkül. Azonban a robotok lassú működése és az inspirációs képességük hiánya továbbra is korlátozza őket.
A NASA célja, hogy embereket küldjön a Holdra az Artemis program keretében, és a következő crew-misszió 2026-ban fog a Hold körüli pályára állni. Elon Musk, a SpaceX alapítója, szintén tervezi emberek Marsra küldését, ahol egy kolónia létrehozásán dolgozik. Azonban a Marsra való utazás számos technikai kihívást rejt magában, és sok kérdés még megoldatlan. Az űrkutatás jövője tehát tele van lehetőségekkel és kihívásokkal, ahol az emberek és a robotok egyaránt fontos szerepet játszanak.
