Donald Trump újraválasztása a Fehér Házba jelentős csapást jelent a globális klímavédelemre – állította Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek klímavédelmi volt vezetője. Trump a novemberi választások után hivatalba lépve az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezménytől, amelyet a világ legfontosabb klímavédelmi paktumának tartanak. Ezen kívül megakadályozta, hogy amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította az ország elektromos járművekkel kapcsolatos célkitűzéseit. Trump korábbi elnök zöld technológiák fejlesztésére irányuló törekvéseit „zöld új átverésnek” minősítette.
Érdekes módon, a klímaváltozás terén tanúsított múltja ellenére Trump élénken érdeklődik a kritikus ásványok iránt, és ügyesen próbál üzletet kötni az ukrán elnökkel. Emellett különös figyelmet fordít Grönlandra és Kanadára, amelyek gazdagok ezekben az ásványokban. A kritikus ásványok beszerzése Trump hivatalba lépése óta kiemelt prioritásává vált, mivel ezek az ásványok elengedhetetlenek az olyan iparágak számára, mint a légiközlekedés és a védelem, de egyre fontosabb szerepet játszanak a zöld technológiák gyártásában is.
A kritikus ásványok iránti kereslet 2023-ban jelentős növekedésnek indult, különösen a tiszta energia és az elektromos járművek előretörésének hatására. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a következő két évtizedben az elektromos járművek és a tiszta energia szektorok a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, és a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át fogják kitenni. Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője, már három éve figyelmeztetett a lítium árának drasztikus emelkedésére, és azt nyilatkozta, hogy a Tesla kénytelen lesz közvetlenül a bányászatba és a finomításba fektetni, amennyiben a költségek nem javulnak.
Az Egyesült Államok helyzete a ritkaföldfémek és kritikus ásványok tekintetében aggasztóan gyenge – állapította meg egy decemberi jelentés. A jelentés figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványokkal és ritkaföldfémekkel kapcsolatos politikáját, mivel a jelenlegi függőség Kínától komoly kockázatokat hordoz. A jelentés szerint, ha nem változtatnak, az védekezési termelés leállásához és más fejlett technológiák gyártásának leállásához vezethet.
Kína dominanciája a piacon abból fakad, hogy már évtizedek óta felismerte a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a London School of Economics klímaváltozással és környezettel foglalkozó kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína tíz évvel ezelőtt döntött a zöld technológiák fejlesztése mellett, így ma már uralja a piacot. A kritikus ásványok geológiai korlátozottsága miatt nem garantált, hogy minden ország rendelkezik gazdaságilag kinyerhető készletekkel. Míg egyes ásványok, mint például a lítium, bőségesen megtalálhatók a Földön, gyakran nehezen hozzáférhető helyeken találhatók, így a bányászati projektek logisztikai költségei magasak lehetnek.
A közelmúltban Trump lépései a kritikus ásványok beszerzésére utalnak arra, hogy a Biden-adminisztrációtól eltérően most a felfelé irányuló folyamatokra is fókuszálhat. A Biden-kormányzat, amely erősen támogatta a zöld technológiák iparát az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) bevezetésével, a feldolgozóiparra összpontosított, míg a kritikus ásványok beszerzésére kevesebb figyelmet fordított.
A Trump-adminisztráció azt sugallja, hogy a jövőben további lépések várhatók a kritikus ásványok megszerzésére, és a Fehér Házban pletykák terjedtek arról, hogy Trump egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletet” tervez bevezetni, amely további beruházásokat irányozhat elő e cél elérésére. A rendelet részletei még nem ismertek, de szakértők szerint a bányászat felgyorsítására és a feldolgozóüzemek építésének támogatására vonatkozó intézkedéseket is tartalmazhat.
Bár a kritikus ásványok beszerzésére irányuló munkálatok megkezdődhetnek, néhány szakértő, mint Willy Shih a Harvard Üzleti Iskolától, arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok kormánya nem rendelkezik elegendő technikai tudással a mineral supply chain létrehozásához, és kiemelte, hogy az időigényes folyamat. Az elkövetkező időszakban tehát kérdéses, hogy az Egyesült Államok lépései elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy felzárkózzon a zöld technológiák terén, és valóban megvalósítsa a zöld átmenetet.
