Az Egyesült Királyságban a márciusig terjedő 12 hónap alatt a fogyasztói árak 2,6%-kal emelkedtek, ami ugyan csökkenést mutat a korábbi hónapokhoz képest, de még mindig meghaladja a Bank of England által kitűzött 2%-os célt. A Bank of England a kamatlábak emelésével és csökkentésével próbálja irányítani az inflációt, amely az előző évben kétszer is csökkent, így a kamatláb 4,25%-ra mérséklődött. A bank már korábban figyelmeztetett, hogy az infláció 2025-ben ismét emelkedhet. Az infláció lényege, hogy egy termék ára idővel növekszik: ha például egy liter tej ára 1 font, majd a következő évben 1,05 font, akkor az éves tejinfláció 5%-ot jelent. A mindennapi termékek, például az élelmiszerek és üzemanyagok árának alakulását az Országos Statisztikai Hivatal (ONS) követi nyomon.
Az ONS folyamatosan frissíti a „kosár” tartalmát, amely a vásárlási szokásokat tükrözi, így például 2025-ben virtuális valóság szemüvegek és jógamatracok kerültek a listára, míg a helyi újsághirdetések eltávolításra kerültek. Az ONS a korábbi 12 hónap ármozgásait figyelembe véve számítja ki az inflációt. A legfontosabb inflációs mutató a Fogyasztói Árindex (CPI), amelynek legfrissebb adatai havonta jelennek meg. A CPI márciusra 2,6%-ra csökkent, ami alacsonyabb a februári 2,8%-nál. Ez a csökkenés nagyobb volt, mint amire a szakértők számítottak, és az ONS szerint főként a ruházati cikkek és lábbelik árcsökkenése okozta.
A Bank of England emellett más mutatókat is figyelembe vesz, például a „maginflációt”, amikor a kamatok megváltoztatásáról döntenek. A mag CPI nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, mivel ezek rendkívül változékonyak, így jobb indikációt nyújtanak a hosszú távú trendekről. Ez a mutató márciusban 3,4%-ra csökkent, ami szintén enyhe csökkenést jelentett a februári 3,5%-hoz képest. Az infláció 2022 októberéhez képest, amikor 11,1%-on tetőzött, jelentősen csökkent, ami a legmagasabb szint volt 40 év óta. Az infláció emelkedése 2022-ben az olaj- és gázkereslet növekedésével volt összefüggésben, különösen a Covid-járványt követően, és az energiaárak ismét megugrottak, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az infláció a 2%-os célérték fölött maradt, részben az élelmiszerárak emelkedése miatt.
Amikor az infláció jelentősen meghaladta a 2%-os célértéket, a Bank of England 5,25%-ra emelte a kamatlábakat, ami 16 éves csúcsnak számít. A cél az volt, hogy a kölcsönök drágítása révén csökkentsék a vásárlóerőt, és ösztönözzék a megtakarítást. Ennek következtében csökken a kereslet a termékek iránt, ami lassítja az árak emelkedését. Ugyanakkor ez egyensúlyozó játék: a kölcsönköltségek emelése árthat a gazdaságnak. Például a lakástulajdonosok magasabb jelzálogkamatokkal szembesülnek, ami a jobb megtakarítási ajánlatokat is felülírhatja. A vállalkozások is kevesebb pénzt kölcsönöznek, ami csökkenti a munkahelyteremtés esélyeit. Néhány cég akár leépítésekhez is folyamodhat.
A Bank of England 2024 augusztusában és novemberében, valamint 2025 februárjában és májusában csökkentette a kamatlábakat, amely így 4,25%-ra csökkent. Andrew Bailey, a Bank kormányzója elmondta, hogy a májusi döntés az infláció csökkenése miatt született, és jelezte, hogy további „fokozatos és óvatos” csökkentések várhatóak. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az amerikai vámok bevezetése megmutatta, mennyire kiszámíthatatlan lehet a globális gazdaság. A Bank várakozásai szerint a vámok lassítani fogják az Egyesült Királyság gazdaságát, és alacsonyabb inflációt eredményeznek a vártnál.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában a rendszeres bérek a decembertől februárig terjedő időszakban a mért inflációt meghaladóan nőttek, a három hónapos időszakra vonatkozó átlagos éves bérnövekedés 5,9% volt. Az infláció figyelembevételével a bérek 3%-kal emelkedtek. A magánszektor bérnövekedése meghaladta a közszolgáltatásokban tapasztaltakat. Az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai is próbálnak lépéseket tenni az árnövekedések korlátozása érdekében. Az euróövezet országainak inflációs rátája 2,2% volt 2025 áprilisában, ami megegyezett a márciusi értékkel, és enyhe csökkenést mutatott a februári 2,3%-hoz képest.
A júniusban 2024-ben a Európai Központi Bank 4%-ról 3,75%-ra csökkentette a fő kamatlábát, ami öt év óta az első csökkentés volt. Azóta további öt alkalommal csökkentette a kamatlábakat, így a kulcskamat 2,5%-ra csökkent. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban 2,4%-ra csökkent, ami a februári 2,8%-os értékhez képest csökkenést jelent, de még mindig meghaladja az amerikai központi bank 2%-os célját. A 2024 végén végrehajtott kamatcsökkentések után az amerikai központi bank a májusi ülésén úgy döntött, hogy változatlanul tartja a kamatokat, figyelembe véve a vámok által generált bizonytalanságot.
Ezáltal a kulcskamat 4,25% és 4,5% között maradt. A Federal Reserve többször is kritikát kapott Donald Trump elnöktől, aki további kamatcsökkentéseket sürget. A két ország egy megállapodást jelentett be a vámok csökkentéséről, amely bár gazdaságilag viszonylag kicsi, de fontos bizonyos szektorok számára. Andrew Bailey elmondta, hogy nem kíván véleményt formálni a Brexit kapcsán, de a Brexit utáni kereskedelmi hatások visszafordítását „kedvezőnek” tartaná.
